MINORITA - TEMPLOM BERENDEZÉSE
A '''főoltár''' nagy oltárképe szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg, karján a kis Jézussal. A főoltár előtt kétoldalt szent Lajos és szent Bonaventura stukkószobra áll. Kétoldalt három-három barokk mellékoltárt helyeztek el.
A bejárattól balra, a kórus mellett áll a Szent Flórián-oltár. Az oltárkép két oldalán két szent püspök grisaillefestésű alakja áll (balról méhkassal és röpülő méhekkel, jobbról pálmaággal). A kép középterében felhők között áll a római páncélt viselő szent; mögötte angyal tart egy rózsaszín zászlót. A szent jobbjával vizet zúdít az alatt lángokban álló egri minorita rendházra. A naivan megfestett épület még csak kétemeletes; a toronysisakok egyszerű gúlák. A templom másik oldalán a régi városháza (Eger)|városháza egyemeletes, egyszerű épülete áll.
Az oltárt azután emelték, hogy 1823-ban leégett a templom mellett álló rendház. A tűzvészben teljesen elpusztult a korábban itt, a rendházzal érintkező falnál állt oltár is, az új oltárt ezért szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének tiszteletére emelték. Az oltárkép olasz műmárványt utánzó grisaille kerete a 17. századi oltár (és a többi mellékoltár) keretével azonos jellegű. Az oltár melletti falon egy Júdás apostol|szent Tádéhoz szóló imádság szövegét függesztették ki.
József (Jézus nevelőapja)|Szent József oltárát a hajó jobb oldalán, a kórus mellett (szent Flórián oltárával szemben) emelték. Az oltárkép két oldalán a grisaille keret részeként szent Rókus és szent Vendel]] alakja áll. A félkörívben záródó oltárképen Szent József nevelt fiát, Jézus]]t láthatjuk a halálos ágyánál. Az előtérben egy gyermekangyal áll szekercével, az ágy lábánál nőalak ékszerekkel. A záró félkörívben angyal lebeg.
Az 1925-ös földrengés az oltárt megrongálta, ezért azt átalakították. A stipest 1930-ban cserélték ki a mostani, meglehetősen egyszerű darabra.
A hajó bal oldalának középső fülkéjében szent Anna oltára áll. Az oltárképen szent Joachim éppen átadja szent Annának a kis Szűz Mária|Máriát. Anna zöldes és sárga köntöst, Joachim eperszín palástot visel. A kedves arcú Mária kék ingvállas ruhácskát: barokk polgári öltözéket hord. A háttérben rozsdavörös felhőgomoly mögött angyalok lebegnek; középen az Atyaisten előrehajló alakja látható. A képet Kracker János Lukács egri festő festette 1775-ben.
Alatta az oltáron egy kisebb, áttört, aranyozott, hegedű idomú keretbe zárt predellakép az oltár donátorának névpatrónusát, Szent Zsófia|szent Zsófiát ábrázolja. Ez a festmény is Kracker műve 1775-ből.
A stipes puttójának irattekercsén az ''„ALTARE HOC DEO IN HONOREM S. ANNA EPOSVIT ET ERIGI CURAVIT SOPHIA NITRAI AGRIENSIS"'' felirat olvasható. A felirat chronostikonja az 1775-ös évet adja. Az oltár két oldalán egy-egy oszlop magasodik az oltárkép grisaille kerete előtt; az oszlopfő fölötti, visszakunkorodó díszen egy-egy puttó ül. Az oszlopok külső oldalán egy-egy infula|infulás szent püspök szobra áll: a bal oldali valószínűleg szent Zakariás|Zakariás.
Az oltár mellett a templom faragott szószéke áll.
A hajó jobb oldalának középső fülkéjében (szent Anna oltárával szemben) Nepomuki Szent János|Nepomuki szent János oltára áll. A barokk oltárképen az angyalok a mennybe ragadják szent Jánost. A képet ívesen tört vonalú, szürke márvány keretben helyezték el. Alatta az oltáron hársfából faragott, fönt ívesen áttört vonalú, aranyozott voluta|volutás, változatos rocaille-okkal és rózsagirlandokkal díszített, hegedű idomú keretben egy provinciális jellegű barokk olajfestmény Alexandriai szent Katalint ábrázolja koronával, karddal, kehellyel és pálmaággal, helyi barokk viseletben.
A nem túl nívós képeket környező építmény az egyik legszebb magyarországi rokokó oltár. Színezése könnyed, világias, miként a díszítmények többsége is.
A felépítményt szürkés rózsaszín stukkó-márvány és mérsékelt aranyozás díszíti. A szemközti oltárhoz hasonlóan az oltárképek két oldalán lábazatról emelkedik egy-egy oszlop. Külső oldalukon konzolon egy-egy szent áll:
baloldalt Keresztelő János|Keresztelő szent János a kereszttel,
jobboldalt a kezében könyvet tartó János apostol|Szent János evangélista.
A lábazat átlós tengelyű, magas; a sudaras törzsű márványoszlopokat aranyozott kompozitanyagok|kompozit fejezet zárja. Az oszlopok között a keretet tört ívben megmozgatott Párkány (építészet)|párkányokról induló, szabad voluta|volutákkal keretezett, ívelt párkánnyal záródó oromzat koronázza. Az oromzat fölött aranyozott felhőcsomókkal és dies-sugarakkal körülvett stenszem látható. A voluta|volutákon fehér stukkó gyermekangyalok táncolnak, mögöttük aranyozott rokokó vázák állnak virágcsokrokkal. Az építményen számos további, finom vonalú rokokó díszt helyeztek el.
Az oltárképek alatt, a retabulumhoz épített, szarkofág alakú stipes előlapján egy rossz anatómiával faragott puttó irattekercset tart. A tekercs felirata: „BEATUS QUI LINGVA SVA NON EST LAPSUS ECCL. XXV. VI. II."
A Fájdalmas Szűzanya oltára baloldalt a harmadik oltár (a kereszthajóban). Az oltár két oldalán egy-egy stukkó szobor áll: balra János apostol|Szent János evangélista]], jobbra Szűz Mária. Az oromzat csigás csúcsán lebegő puttó csillagos aureolát emel a magasba. A Pietà] ábrázoló oltárkép Zirckler János egri festő munkája: a kék köpenyes, széttárt karú Mária ölében verisztikus mozdulattal nyúlik el Krisztus teste. A háttérben barna-vörös felhők között puttók lebegnek. Az oltár menzája a szemközt álló Szent Kereszt oltárénál kevésbé cikornyás; a copf stílus („XVI. Lajos stílus") hazai változatának jellegzetes darabja. Az aranyozott, fülkés tabernákulum]]ot két füzéres váza között vájatolt, aranyozott fejezetű pilaszter örzsek fogják közre. A nemes vonalú, tagolt és előre ívelő párkányzaton két kis füzérdíszes váza között Isten báránya nyugszik füzéres voluta|volutákon]], illetve a hétpecsétes könyvön. Az oltáron a szenvedő Krisztus egyszerű, a 19. század közepén készült faszobra áll.
A Szent Kereszt oltára jobboldalt a harmadik oltár (a kereszthajóban) - Kiss Alajos (festő) műve.
